linkek
Tartalomhoz ugrás
Ivóvíz biztosításáról döntéshozóknak (is)
Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Közzététel szerző: itt tanácsadás · 7 Július 2021
Összefoglaló egyeztető megbeszélésről, melynek témája a

„ …minősítő rendszerhez kapcsolódó vizes kérdések átbeszélése, különös fókusszal arra, hogy milyen méréseket érdemes  elvégezni budapesti ivóvíz szempontjából...”.


Magyarországon alapelvként rögzíthető, hogy a vízszolgáltató a 201/2001 ivóvíz rendeletnek megfelelő minőségű vizet szolgáltat, melyre „minőségi garanciát” a vízóráig vállal. A vízóránál mérhető vízminőségi paraméterek többsége automatikusan megfelel (bármely minősítési eljárásban előírt kritériumoknak), melyet a vízmű az előírt mintavevő pontokon ellenőriz, és dokumentál.

A másodlagos szennyezők kivételével (másodlagos szennyező: azon paraméterek, melyek a csővezetékben való szállítás és a szükségszerű fertőtlenítés velejárói) a vízmű által mért adatok a dokumentációkban is felhasználhatók, amennyiben azokat a vízmű rendelkezésre bocsájtja; azok újbóli mérése, ellenőrzése felesleges.

Ha a vízórát követően épületen belüli POE kémiai vízkezelés (lágyítás, vastalanítás, ioncsere stb) igénye merül fel, az alkalmazandó technológia előnyei és hátrányainak mérlegelése -az ivóvíz minőségére vonatkozóan- vízkémiai szakértői kompetencia.
Az ivóvíz minőségét befolyásoló paraméterek változása a kiinduló vízminőségtől függ, ezért, ha ez a víz kerül ivóvíz célú felhasználásra, a technológia tervezőjétől, kivitelezőjétől minőségi garanciát kell kérni arra, hogy a víz paraméterei a vízkezelést követően ivóvíz minőség szempontjából nem romlanak. Ennek ellenőrzésére szükséges a minősítő rendszer által javasolt paraméterek közül azok vizsgálata, amit az alkalmazott technológia befolyásol.

Fontos kiemelni azt, hogy amennyiben POE vízkezelés van, a POU ivóvíz tisztítók alkalmazásának mérlegelése szintén vízkémiai szakértői kompetencia, tekintettel arra, hogy a POU víztisztítók alkalmazhatósága (ivóvízbiztonsági engedélye) a 201/2001 vízminőségi paramétereknek megfelelő vezetékes víz utótisztítására vonatkozik.  

A minősítő rendszerekben ajánlott minőségű, azaz kiegyensúlyozott ásványi anyag tartalmú, másodlagos vízszennyezőktől mentes ivóvíz optimálisan (gazdaságossági, környezetterhelési, kényelmi stb. szempontból) POU berendezésekkel biztosítható. A vezetékes víz másodlagos szennyezőinek ismertében kiválasztott POU hálózati víztisztító berendezés költséghatékony, fenntartható és előremutató.

A megfelelő POU víztisztító választásához szükséges a kész épületen belül a vízvételi pontokon a víztisztító előtt a potenciális másodlagos szennyezők vizsgálata, a víztisztító megfelelő működésének igazolására a víztisztítót követően is.
Ha olyan víztisztító kerül a vízvételi helyekre, amely (ivóvízbiztonsági engedélyben igazoltan) minden potenciális szennyező eltávolítására képes, ez a vizsgálati paraméter lista elhagyható, a víztisztító NNK mérési eredményeire (jegyzőkönyveire) való hivatkozással.

Magyarországon a vezetékes víz másodlagos szennyezői közül az ólom eltávolítása a prioritás. Ezért olyan megoldást érdemes választani, ami ezt a szennyezőt (is) biztonságosan, NNK tanúsítottan távolítja el a többi másodlagos szennyező (klór, klórszármazékok, íz- és szagrontók, szerves szennyezők, mikroműanyagok, fémek, azbesztszemcsék stb.) mellett.

Tekintettel arra, hogy a második legnagyobb kockázatot a szűrőanyag bakteriológiai védelme (ezüstözés) vagy annak hiánya okozza, ajánlott olyan megoldás választása, ami megelőző bakteriológiai és mechanikai védelemmel ellátott.
RO, teljes ioncserés vagy többlépcsős technológiák alkalmazása Magyarországon felesleges működtetési kockázatokkal jár, a legújabb innovációt képviselő integrált (többfunkciós) karbonblokkos víztisztítók optimális megoldást nyújtanak.

Összefoglalva: bármely, a vízórát követő vezetékes vízhálózatba történő vízminőség-változtató beavatkozás kockázatát és a várható előnyeit az épület tervezési (felújítási, beköltözés előtti) fázisában érdemes mérlegelni.
Ivóvíz célú fogyasztásra szánt vezetékes víz kezelése esetén a tervezett technológia, berendezés szállítójától (NNK ivóvízbiztonsági engedélyben lévő megállapításokra  hivatkozva) vízminőségi nyilatkozatot érdemes kérni; garanciát arra vonatkozóan, hogy a víz minősége ivóvíz célú fogyasztás szempontjából nem romlik a kezelést követően, illetve ennek kockázata nem nagyobb, mint kezelés nélkül lenne.

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium
labor@vizkemia.hu
+36302314755
------------
A bejegyzés forrásmegjelöléssel szabadon terjeszthető, felhasználható. [letölthető innen]
Kapcsolódó bejegyzések:





víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz