Kútvíz minőségének értékelése

Magáncélú kutak vízminőségének értékeléséről és a jegyzőkönyv eredményének értelmezéséről

A vonatkozó 5/2023 (I.12.) rendelet szerint

az új, és a már létesített fúrt és ásott kutakat be kell vizsgáltatni, amennyiben azokat ivóvízellátás céljára használják.

Milyen vízjellemzőkre/paraméterekre szükséges vizsgálni a vizet...

hogy a megfelelő következtetésre jussunk - felhasználhatósága szempontjából?

VÍZVIZSGÁLATOK: vízjogi engedélyeztetési eljáráshoz

A vízjogi engedélyeztetési eljáráshoz szüksége lesz akkreditált laboratóriumban végzett kémiai vizsgálati eredményre.

ÓLOM A VÍZBEN?

A Right2Water kezdményezés eredményeként megszületett "az emberi fogyasztásra szánt víz" minőségi követelményeiről szóló EU irányelv.
A 2021.01.12-től hatályos irányelv tanulságai és az előttünk álló teendők...

ÓLOMszennyezés a csapvízben?

Ez az egészségkárosító tényező kiiktatható! Van MEGBÍZHATÓ megoldás!

Csapvizet iszol?

Tudod, hogy a vízmű csak a vízóráig felel a vízminőségért? A másodlagos szennyezők eltávolításának felelőssége a fogyasztóé...

Ólom a csapvízben?

Lehetőségek az ólomtartalom csökkentésére - tájékoztató

Jó ízű... de egészséges is a csapvíz?

A jó ízű víz nem biztos, hogy egészséges is! IVÓVÍZ tisztító vásárlás előtt tájékozódjon, nehogy a víztisztító többet ártson, mint használ!

ÓLOMMÉRÉS

Lakásfelújításkor új vízvezetékek készülnek. Indokolt az ólom vizsgálat ebben az esetben is, mit érdemes vizsgálni?

ÓLOMMÉRÉS
A mintavétel bizonytalanságáról... avagy milyen információra számíthatsz egy laboratóriumi ólom mérés alapján?

ÓLOMMÉRÉS
Mi a különbség az ólom mérése és az ólom kockázat értékelés között?

Magyarországon bárki forgalmazhat és vásárolhat IVÓVÍZ tisztítót.

A forgalmazási engedély megléte önmagában semmire sem garancia. A tájékozódás és a döntés felelőssége a VÁSÁRLÓÉ.

Ólom a csapvízben?  

A vizsgált budapesti csapvíz minták ólomtartalma többszörösen meghaladta az irányadó cselekvési határértéket.

Mi a különbség az ólom mérés és az ólom kockázat értékelés között?
A tudatos mintavétel fontossága.

Az ólom laboratóriumi vizsgálata precíz, nagyon jól reprodukálható műszeres méréstechnika.

Amikor ólom kockázat értékelésről beszélünk, akkor a mérésnél többről van szó. Az ólom kockázat értékelés a mintavétel megtervezésével kezdődik.
A mintavételt a kockázatértékelés célja szerint kell megtervezni, majd az eredményeket ennek megfelelően értékelni.

Kockázat értékelésnél a szakember a mintavétel körülményeit számba véve a mérési eredmények alapján ad becslést arra a kérdésre, ami alapján a mintavételt megtervezték.

Gyerekintézmények esetén pl. arra törekszünk, hogy a lehető legkisebb legyen annak a valószínűsége, hogy tévesen jónak értékeltünk egy egyébként ólomszennyezés szempontjából kockázatos helyet.

Annak a következményei ugyanis, hogy tévesen jónak értékelünk egy vízvételi helyet (néhány mintapont eredményeképp) jóval nagyobb egészségügyi kockázattal jár, mint az ellenkezője.

Ólom mintavételezésnél lehetetlen olyan hibát elkövetni, hogy tévesen kockázatosnak ítélünk meg egy helyet, miközben nem az.

Vagyis az ólomszennyezés egészségügyi kockázatát nem lehet túlbecsülni. Amennyiben megjelenik a mintában az ólomszennyezés, az biztosan szennyezőforrásra utal, nem a mintavétel hibájára.

(Mérésnél lehet olyan hibát elkövetni, hogy nagy koncentrációjú szennyezést követően nem öblítjük át a mintaváltót, és a mintavevő száron maradt csepp beszennyezheti a mintát, de ez analitikai módszertani hiba, nem mintavételi).

Ha nem elég körültekintően vesszük a mintát, pld. túl gyorsan folyatjuk a vizet, ha nincs elég tartózkodási idő a szennyező forráson, ha "középsugárból" vesszük ezeknek a hibáknak bármelyike eredményezhet -az ólomszennyezés szempontjából- hamis biztonság érzetet adó "fals negatív" mintát.

Az ólom kockázat értékelés nem csupán a vízminta ólomvizsgálata, hanem a lehetséges mintavételi hibák kiküszöbölésével "tervezett" mintavétel, mérés és az eredményekből következő szakmai értékelés.  

Azari Katalin  

vegyészmérnök (1990BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium

Kapcsolódó jegyzet:

Mintavétel bizonytalansága avagy mit nem mutat egy db ólom mérési eredmény?

ÓLOMVIZSGÁLAT

MINTAVÉTEL bizonytalansága avagy mit nem mutat az ólom mérési eredmény?

1 mérés nem mérés, ezt minden vegyészmérnök álmában is fújja…de az ólom mérés kapcsán nem ez a legfontosabb, amire oda kell figyelnünk.  
A csapvíz ólomszennyezésének kockázat értékelésekor a mintavételezés bizonytalanságának a kiküszöbölése a legfontosabb.

A mintavételt úgy kell megtervezni, hogy az a kockázat értékelés célja szerinti reprezentatív mintát adja.

Az ólom beoldódása a vízbe, számtalan paraméter függvénye: a víz tartózkodási ideje a szennyezőforráson, a víz hőmérséklete, a víz pH-ja, ionösszetétele, a vízvezetékrendszer állapota, a vízvezetékrendszerben lévő szerelvények elektrokémiai szempontból (réz-ólom)-  csak néhány paraméter a sok közül, ami a beoldódást meghatározó, és állandóan változó tényező.

A tartózkodási idő, a víz hőmérsékletének növekedése vagy a pH csökkenése pl. növeli az ólom beoldódás mértékét a vízbe.

Ha „szerencsések” vagyunk, és pontosan ismert a szennyezőforrás helye, akkor a szennyezőforráshoz lehető legközelebbi mintavétellel a változók számát tervezett mintavételezéssel csökkenteni tudjuk (pl. a víz áramlásából adódó ólomdugó mozgás bizonytalanságát, pangó víz tartózkodási idejét).

Pl. a pangó vízminta célja, hogy a víz a szennyezőforráson (!) legalább 30 percet töltsön (amerikai ajánlások szerint 6-12 óra az optimális), így elvileg megmintázhatjuk a praktikusan előforduló legnagyobb ólomkoncentrációt.
Néhány perces kifolyatást követően pedig a lehető legjobb vízminőség eredményét tudjuk mérni.

De mi van akkor, ha nem ismert a szennyezőforrás pontos helye és nem tudunk a szennyezőforráshoz a lehető legközelebb mintát venni?

Sajnos, az esetek többségében ez a helyzet. Ekkor a mérési eredményekből csak valószínűsíthetjük a csapunkon folyó víz ólomszennyezésének mértékét.

És itt kezdődik a mérnöki feladat: a mintavételt úgy megtervezni, hogy a kapott minta alapján meghozott döntés hibája egészségkockázat szempontjából minimális legyen.

Ólom vizsgálat esetén néhány laboratóriumi mérési adat semmi másra nem jó, mint (tévesen) megnyugtatni magunkat, hogy legalább ezzel nincsen teendőnk.
Kérdés az: biztosan ez a cél?
Vagy inkább az, hogy tisztában legyünk a kockázat mértékével, és ennek megfelelően hozzunk döntést arról, milyen forrásból elégítjük ki családunk ivóvíz igényét.
Mérlegelve a döntésünkből származó előnyöket és hátrányokat...

Azari Katalin  vegyészmérnök (1990BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium

Kapcsolódó bejegyzés:

Hogyan vegyük a mintát, és milyen paraméterekre vizsgáltassuk meg?

Hogyan vegyük a mintát, és milyen paraméterekre vizsgáltassuk meg?

...és itt kezdődik a mérnöki feladat: a mintavételt úgy megtervezni, hogy a kapott minta alapján meghozott döntés hibája egészségkockázat szempontjából minimális legyen.

Ólom vizsgálat esetén néhány laboratóriumi mérési adat semmi másra nem jó, mint (tévesen) megnyugtatni magunkat, hogy legalább ezzel sincsen teendőnk.
Kérdés az: biztosan ez a cél?
Vagy inkább az, hogy tisztában legyünk a kockázat mértékével, és ennek megfelelően hozzunk döntést arról, milyen forrásból elégítjük ki családunk ivóvíz igényét.
Mérlegelve a döntésünkből származó előnyöket és hátrányokat...

Sorházi lakás felújítási projekt, a Bp. II. kerület Csatárka utca

A lakáson belül új vízvezetékek készülnek. Indokolt az ólom vizsgálat ebben az esetben?

A mintavételt úgy kell megtervezni, hogy az reprezentatív legyen a felhasználás szempontjából és a lehető legnagyobb ólom szennyezést modellezze.

Itt a kérdés az, van-e a bekötő vezeték szakaszon ólomcső vagy szerelvény.

A "pangó vízmintát" úgy kellene venni, hogy a víz a feltételezett ólom szennyező forráson tartózkodjon legalább 30 percet (ideális esetben 6-12 órát).
Amennyiben a lakásban a csöveket, szerelvényeket lecserélték, ezek feltételezhetően nem tartalmaznak ólomszennyező forrást, tehát a reggeli pangó vízmintának nem sok érteleme van kockázat elemzés szempontjából.

Milyen szennyező anyagokra ajánlott a bevizsgálás az ólmon kívül?

A szolgáltatott víz minősége megfelel a 201/2001 rendelet követelményeinek. Well szempontból sem indokolt azokra a paraméterekre vizsgálni a vizet, amik a "víz utazása" közben nem változnak.

Ha ivóvíz tisztítás szóba jön, akkor a víztisztító üzemeltetési feltételeinek megfelelő paramétereket kell megvizsgálni.

Ez a forgalmazónál lévő 5-6 oldalas, NNK szakvéleményt is tartalmazó, kormányhivatal pecsétjével ellátott használati útmutatóban van.

Tapasztaljuk, hogy erről a víztisztítót forgalmazó sokszor elfelejti(?) tájékoztatni a vásárlót.

Pl. RO esetében fontos információ, hogy hulladékvíz is képződik, nem kevés a tisztított mennyiséghez képest. Az is fontos, hogy az RO membránt ugyan nem kell gyakran cserélni, de az előtte lévő mechanikai szűrőket a vízminőségtől függően igen.

Azok az aktívszenes szűrők, amik magyar csapvizekre nem tanúsítottak ólom eltávolítás szempontjából, hiába rendelkeznek NSF/ANSI Pb minősítéssel, nem biztos, hogy megbízhatóan alkalmasak az adott háztartásban lévő csapvíz ólomszennyezésének eltávolítására (az egyszerűbb aktívszenes szűrők ideiglenesen megköthetik, majd véletlenszerűen visszaengedik a szűrt vízbe az ólomszennyezést).

Tisztázandó kérdések:

1) Milyen IVÓVÍZ kezelésben gondolkodnak;

2) Lesz-e házközponti vízkezelés, ha igen, a 2 vízágat (használati, ivóvíz) külön kell vezetni;

3) Ha nincs még választott ivóvíz tisztító, a Doulton szűrőbetétek közül az Ultracarb vizsgálatok nélkül is ajánlható (van jó néhány működő már a Rózsadombon)*.

4) Ha van preferált víztisztító, akkor annak megfelelően kell vizsgálni a vizet: ólomra mindenképp (ki kell zárni az ólomszennyezést), és egyebekre, a víztisztító leírásában szereplő alaklamazási feltételek szerint.

* A Rózsadombon a víz lebegőanyag tartalma a szokásosnál magasabb (a vezetékek állapota miatt). Az Ultracarb szűrőbetét mechanikai szűrője kerámia hüvely, melynek felülete lemosható. Ez a 4in1 integrált szűrőbetét unikális, nagyon lényeges tulajdonsága. Van olyan háztartás a Rózsadombon, ahol 2 hét elteltével kellett frissíteni a felületet (ez egy nem lemosható felületű szűrőbetét esetében a betét cseréjét jelentené).

Azari Katalin  vegyészmérnök (1990BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium

Folyt. köv.

Megelőző cikkek:

Mi a különbség az ólom mérése és az ólom kockázat értékelés között?

A mintavétel bizonytalanságáról... avagy milyen információra számíthatsz egy laboratóriumi ólom mérés alapján?