VÍZKÉMIA AKKREDITÁLT LABOR
linkek
Tartalomhoz ugrás
Magáncélú kutak vízvizsgálata
Vízvizsgálat - Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Közzététel szerző: itt tanácsadás · 1 Január 2022
Magáncélú kutak vízminőségének vizsgálatáról, értékeléséről, a jegyzőkönyv értelmezéséről

Ha az ingatlan vízellátását kútvíz biztosítja, érdemes alaposan tájékozódni a kút paramétereiről és a kútvíz minőségéről.
A rendelkezésre álló vízminőség ismerete abban az esetben kiemelten fontos, ha az ingatlan gazdát cserél.
Lehetőség szerint ne az eladó bemondására hagyatkozzunk,  miszerint "évek óta ezt isszuk, semmi bajunk sincs", vagy "mindent tudó víztisztítónk van".

A víz minőségéről akkreditált laboratóriumi vízvizsgálati jegyzőkönyv alapján érdemes tájékozódni.
A vizsgálati jegyzőkönyv ne legyen 3 évnél régebbi, lehetőség szerint tartalmazza a víz kation-anion mérlegét, és  arzén vizsgálatát is, az 5/2023 (I.12.) Korm. rendelet szerinti szöveges értékeléssel.
Minden esetben a kút vizének vizsgálati eredményeit érdemes megnézni (nem az esetleges vízkezelést követő vízminőséget), szükség esetén a vizsgáló laboratóriumtól kell tanácsot kérni az eredmények értelmezésével kapcsolatban.

A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium vizsgálati jegyzőkönyveinek tartalma, értelmezése
A vonatkozó szakhatósági módszertani útmutató és több évtizedes szakmai tapasztalat figyelembe vételével a  kútvíz kémiai vizsgálatára általános vízkémiai vizsgálatot ajánlunk, és az arzén vizsgálatát is szükségesnek tartjuk.
A vizsgálati jegyzőkönyv értékelése a vízminta vizsgált paramétereinek szempontjából történik.
A kémiai mérési eredmények mellett a vonatkozó határértékeket is feltüntetjük. A határérték túllépést a vizsgált paraméter mellett jelöljük (*, +, !).
Az eredményekből következő értékelés a Kormányrendelet megfelelő értékeivel való összehasonlítás alapján "ivóvízként megfelel", "ivóvízként nem felel meg", "tűrhető minőségű ivóvíz" besorolás valamelyike.
Ez a vizsgált vízmintára (nem általánosan a kút vizére!) vonatkozó minősítés az eredményeket tartalmazó táblázat alatt olvasható aláhúzva, kiemelve.

Fontos, hogy az értékelés a jegyzőkönyvben rögzített mintavételi időpontban jellemzi kémiai (szükség esetén bakteriológia) szempontból a kútvíz minőségét. Ha a vízminta a vizsgált paraméterek szempontjából "ivóvízként megfelel", nem következik automatikusan, hogy a kút alkalmas "saját célú ivóvízműként" az ivóvíz biztosítására.

Annak eldöntése, hogy a kút alkalmas-e és milyen üzemeltetési feltételekkel "magánkutas ivóvíz ellátásra", jegyzői kompetencia.
Ehhez szükségesek a vizsgált vízminta laboratóriumi eredményén kívül pl. a kút vízjogi engedélyezési eljárásának dokumentumai, a kút környezetének ismerete (potenciális szennyezőforrások).

"A saját célú ivóvízmű üzemeltetője részére az illetékes vízügyi hatóság, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság a szakmai tanácsadás lehetőségét biztosítja. " [6.o.]

Jogszabályok, jogszabályi háttér:
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet)
Az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023 (I.12.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet)

"A Rendelet alapján a saját célú ivóvízmű, vagyis a magánkút, mint vízi létesítmény (kivéve a csatlakozó és házi vízhálózatot) létesítése és üzemeltetése hatósági engedély köteles.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.
A 1995. évi LVII. törvény alapján az illegálisan létesített és üzemeltetett kutak bejelentésére vonatkozóan moratórium van érvényben, azaz mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a személy, aki az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, vízkivételt biztosító vízilétesítményekre – többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutakra – a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2023. december 31-ig kérelmezi.
...
A saját célú ivóvízmű üzemeltetése magában foglalja a saját célú ivóvízmű fenntartását (megfelelő vízkivétel kialakítását, üzemeltetését, karbantartását, vízkezelését stb.), a saját célú ivóvízmű védelmét (a kút és környezetének, karbantartását, fizikai védelmét), valamint az ivóvízminőség vizsgálatát. ... A tulajdonosnak vagy – ha az üzemeltetést a tulajdonos írásban rögzítve átengedi – az üzemeltetőnek kutat és a környezetét úgy kell kialakítania, hogy megakadályozza szennyezőanyagok bejutását a vízbe vagy a környező földtani közegbe.
 ...
Ezen előírások teljesülését az illetékes hatóság (jegyző) a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (továbbiakban: népegészségügyi hatóság) szakértőként történő bevonásával háromévente ellenőrzi.
 
A saját célú ivóvízműből a közvetlen emberi fogyasztásra kerülő (ivásra, főzésre használt) víz minőségének meg kell felelnie a Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti határértékeknek. A kitermelt ivóvíz minőségét a Kormányrendelet 2. számú melléklet A) rész 4. pontjában felsorolt paraméterek tekintetében az üzemeltetési engedélyezés alkalmával, illetve ezt követően háromévente ellenőrizni vagy ellenőriztetni kell...
Az eredmények alapján lehet értékelni azt, hogy a különböző felhasználási módok (ivás, főzés, fürdés, öntözés) esetén a víz jelent-e egészségkockázatot a felhasználó számára." [4.o.]

"Nem megfelelő vagy kifogásolt vízminőség esetén első lépésben fel kell mérni, hogy a szennyezés forrása beavatkozással megszüntethető-e. ...Mind kémiai, mind mikrobiológiai szennyezés esetén javasolt a szennyezett víz kitermelése a kútból és szennyvízként történő elvezetése. Mikrobiológiai szennyezés esetén a kút fertőtlenítését is szükséges lehet elvégezni...
Vízkezelés és/vagy folyamatos fertőtlenítés mindenképpen szükséges, amennyiben a Kormányrendelet 1. sz. melléklet A) vagy B) táblázatában szereplő paraméter szempontjából nem megfelelő a vízminőség. Amennyiben C) paraméterei szempontjából kifogásolt a vízminőség, a vízkezelés/fertőtlenítés szükségessége az adott paraméter egészséghatása és koncentrációja alapján mérlegelendő, illetve esztétikai problémát jelentő paraméterek esetén az ihatóság biztosítása érdekében javasolható az üzemeltető részére (pl. a vas és mangán által okozott elszíneződés sok a fogyasztó számára a legtöbb esetben nem elfogadható, illetve a túl nagy összes keménység a háztartási gépek élettartamát csökkenthetik)." [14.o.]

"A Rendelet értelmében ivóvízkezelésre magánkutak esetében is kizárólag a Kormányrendeletben erre a célra engedélyezett technológia, anyag és eszköz alkalmazható. Az engedélyezést az NNK végzi, az engedélyezett termékek listája megtalálható az NNK honlapján. Ha a hatóság vagy az üzemeltető által végzett vizsgálati eredmények alapján a népegészségügyi hatóság az ivóvíz minőségi követelményeinek való megfelelést nem tudja megállapítani (a megfelelőség követelményeit a Módszertani útmutató 4. fejezete foglalja össze), eljárást kezdeményez az engedélyező hatóságnál. Az eljárás kezdeményezésével egy időben csatolja a szakmai javaslatát indokolással ellátva, a biztonságos ivóvíz biztosítása érdekében.

Ha az ivóvíz minőségi követelmények nem teljesülnek, az engedélyező hatóság mérlegeli az emberi egészség védelme érdekében szükséges intézkedéseket és legfeljebb 180 nap teljesítési határidővel kötelezi a sajátcélú ivóvízmű üzemeltetőjét a biztonságos ivóvízellátáshoz szükséges intézkedések megtételére."

Hivatkozás:
[1] „Módszertani útmutató saját célú ivóvízművek (magánkutak) vízminőségi értékeléséhez valamint közegészségügyi szempontú szakmai tanácsadáshoz" 2. kiadás 2020. június 22. [letölthető.pdf]

Kapcsolódó bejegyzések:
GYIK - vízvizsgálat

kép: Image by PublicDomainPictures from Pixabay



víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz