linkek
Tartalomhoz ugrás



Magyarországon kb. 750.000 ember él "a csapvíz ólomszennyezése szempontjából legalább magas kockázatú épületben"*.
A vezetékes víz legsúlyosabban egészségkárosító szennyezője az ólom, ezért a fogyasztóhelyen a legfontosabb ivóvíz tisztító feladat az ólomszennyezés maradéktalan, biztonságos eltávolítása.

    • Hogyan kerül ólom az ivóvízbe?
    • Milyen egészségügyi hatásai vannak az ivóvíz ólomtartalmának?
    • A csapvízben lévő ólom csökkentési lehetőségei
    • Miben tudunk mi segíteni?

Hogyan kerül ólom az ivóvízbe?
Az ólom tartalmú vízvezetékek, szerelvények korróziója által, kioldódással kerülhet az ólomszennyezés az ivóvízbe.
A kioldódás mértéke függ az ivóvíz fiziko-kémiai tulajdonságaitól, mint a pH, hőmérséklet, vízkeménység, fertőtlenítőszer típusa, stagnálási idő.
Minél savasabb és minél lágyabb az ivóvíz, annál agresszívebb, ami elősegíti az ólom beoldódását a vízbe.
A kemény víz vízkőréteg kialakításával csökkentheti az ólom kioldódását, de semmi biztosíték nincsen arra, hogy pl. a vízkőréteg megsérülését követően ez a beoldódás nem növekszik, akár határértéket meghaladó mértékben.

Milyen egészségügyi hatásai vannak az ivóvíz ólomtartalmának?
Az ólom egy jól ismert toxikus nehézfém, emberre gyakorolt mérgező hatása már régóta köztudott.
Az elfogyasztott csapvízben lévő ólom a szervezetben felszívódik, a véráramba jut, és káros egészségi hatásokat okoz.
A várandós nők, magzatok, csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek az ólom káros hatásaival szemben, testtömegükhöz képest több vizet vesznek fel, és nagyobb arányban szívódik fel a véráramba a vízben lévő ólom.
Az ólom magzati károsodást okozhat, kedvezőtlen hatással van a gyermekek mentális fejlődésére, szellemi képességeire, intelligencia-szintjére.
Felnőtteknél tapasztalt káros hatások közül kiemelhetők egyes fontos ionok, nyomelemek, vitaminok (kalcium, vas, cink, D-vitamin) hasznosulásának romlása.
Az ólom tartalmú víznek nincsen különös íze vagy szaga, az ivóvízben lévő ólomszennyezés csak laboratóriumi műszeres vizsgálattal zárható ki.  

Ha a vízhálózat és az épület kora alapján feltételezhető, hogy ólom kerülhet az ivóvízbe, érdemes azt megvizsgáltatni: az ólomszennyezés kockázatát kizárni vagy az eredménytől is függő megfelelő megoldásról gondoskodni.

A csapvízben lévő ólom csökkentési lehetőségei
(forrás:OKI dokumentumtár_ólom lakossági tájékoztató)

"Amennyiben a csapvízben nagy mennyiségű ólom van jelen, javasolt valamilyen módon csökkenteni annak koncentrációját.
Végleges megoldás az ólomcsövek TELJES cseréje (az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten!), de annak megvalósulásáig az alábbi átmeneti intézkedéseket teheti:

1) Fogyasztás (ivás, főzés, ételek, italok készítése) előtt mindenképpen folyassa ki a csapot!
Amennyiben az épületen belül vannak ólomcsövek, akkor legalább 1 -2 perces folyatás javasolt, ha a vízelosztó hálózatban (is), akkor legalább 5 perces folyatás javasolt.
Folyatás után akár nagyobb mennyiségű vizet is kiengedhet, és tárolhat a hűtőszekrényében.
Fontos, hogy ivás, főzés, ételek és italok készítéséhez kizárólag a hideg vizet használja, ugyanis a meleg víz nagyobb mértékben oldja a fémeket, így az ólmot is.
Forralással a víz ólomtartalma nem csökkenthető, sőt a párolgás miatt a visszamaradó vízben koncentrálódik.

2) Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.

3) Az ivóvízben lévő ólom mennyiségének csökkentésére átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak mérlegelése mellett."
tájékoztató oldal a csapvíz ólomszennyezéséről
Miben tudunk mi segíteni?

Kockázat értékelésre alkalmas eredményt adó vízvizsgálattal, szükség esetén megbízható víztisztítási lehetőség ajánlásával.

Ahhoz, hogy eldönthető legyen, milyen „átmeneti intézkedések” jöhetnek szóba az ólomkoncentráció csökkentésére (a vízvezeték-hálózatban lévő ólomcsövek cseréjéig), az ivóvíz vételére használt helyen a legnagyobb potenciálisan megjelenő ólomkoncentrációt érdemes mintázni.
Az épületben és a lakásban lévő vízvezeték rendszer és a használati szokások ismeretében lehet mérlegelni, mikor és hogyan vegyük a mintát. A mérési eredmények értelmezése is igényel szakmai kompetenciát.
A használható és a határértékekkel összehasonlítható eredmény előfeltétele a szakszerűen megvett minta.
Munkatársaink felkészültek arra, hogy pár kérdést követően tanácsot adjanak ezzel kapcsolatosan.

Tájékoztató társasházak részére a megoldási lehetőségekről

Vizsgálati eredmény birtokában segítünk az optimális megoldást megtalálni.
*Az NNK oldaláról elérhető tájékoztatók linkjei
Ólomkockázati térkép:
https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html

Ivóvíz ólomszennyezés szakmai tájékoztatók:

NNK módszertani útmutató [PDF]:

Kérdések-válaszok

Ólomra tanúsított víztisztító vízminőségi garanciával:


víztisztítás




Vízkutató Vízkémia Kft.
a NAH által NAH-1-1217/2023 számon Akkreditált Vizsgálólaboratórium.

Szakmai tartalom: Azari Katalin vegyészmérnök



Vissza a tartalomhoz