linkek
Tartalomhoz ugrás
A vezetékes víz minőségéről
Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Közzététel szerző: itt tanácsadás · 7 Április 2021
A háztartásunkban használt vezetékes víz felhasználási cél szerint minimum 2 kategóriába sorolható.
 
Az egyik felhasználás az, amit élelmiszerként elfogyasztunk - nevezzük ezt IVÓVÍZnek, a másikat HASZNÁLATI VÍZnek.
Ivóvízként vízfelhasználásunk kb. 3%-át fogyasztjuk el (2017 évi statisztikai adatok alapján).
A többivel mosunk, mosogatunk, fürdünk, WC-t öblítünk.
  
Emberi fogyasztásra szánt, azaz IVÓVÍZ esetében minimum követelmény az, hogy a víz bakteriológiailag megfelelő és egészségre káros szennyezőktől mentes legyen. A vízszolgáltató a feladóhelyen mérési eredményekkel is igazoltan, ilyen vizet indít útnak.
Ez a legszigorúbb előírásoknak, irányelveknek is megfelelő vízminőség mire megérkezik háztartásunkba, szükségszerűen változik.
A csővezetékek állapota, az abban való tartózkodási idő, hőmérséklet, pH és egyéb paraméterektől függően tartalmaz fertőtlenítőszert, annak melléktermékeit, íz- és szagrontó anyagokat, valamint egyéb szennyezőket (un. másodlagos szennyezők).
 
A másodlagos szennyezők közül pl. a vas, mangán a háztartási célú felhasználást nehezítheti, míg az ólom, a trihalo-metánok, azbesztszemcsék, mikroműanyagok stb. az ivóvíz célú felhasználás esetén akár egészségre káros mértékben is jelen lehetnek.
  
A fogyasztási helyen tapasztalható másodlagos szennyezők eltávolításának szükségessége a felhasználási céltól függ.
 
Nem csupán technológiai, de gazdaságossági és fenntarthatósági szempontból vizsgálva is az az optimális megoldás, ha a víz „szállítása” miatt bekövetkező minőségromlást a felhasználóhelyen küszöböljük ki.
A felhasználási cél szerint elvárt minőségre a felhasználóhelyen és csak a szükséges mennyiségben javítjuk.
 
Ivóvíz célra az a biztonságos megoldás, ha az élelmiszer minőségű vizet a felhasználás helyéhez a lehető legközelebb (praktikusan a konyhai ivóvíz csap közelében) állítjuk elő (POU kisberendezések).
 
Fontos tudni azt, hogy ezek a kisberendezések kizárólag bakteriológiailag kifogástalan (klóros fertőtlenítésnél szabad aktív klórt tartalmazó), elsődleges kémiai szennyezőktől mentes vízre alkalmazhatók (a vízmű által szolgáltatott csapvíz néhány kivételtől eltekintve Magyarországon ilyen).
 
Ha a használati vizet valamilyen módon kezelni akarjuk (pl. lágyítás, vastalanítás, központi aktívszenes szűrés), elengedhetetlen a két vízkör különválasztása annak érdekében, hogy az ivóvíztisztító biztonságosan alkalmazható legyen.
 
Az ivóvíz tisztító kisberendezéseket a 201/2001 rendelet előírásainak megfelelő minőségű víz utókezelésére tesztelik, minimum ilyen minőségi követelményeknek megfelelő vízre vonatkozik az NNK szakvéleménye alapján kiadott forgalmazási engedély is.
 
A forgalmazási engedély elengedhetetlen része a hatósági aláírással ellátott használati útmutató, mely az NNK véleményére alapozott útmutatást is tartalmaz a kisberendezés funkciójára és biztonságos használhatóságára vonatkozóan.
 
A hatóságok által jóváhagyott használati útmutató nem véletlenül használ feltételes módot a kisberendezés víztisztítási tulajdonságaival kapcsolatban. A háztartásunkba megérkező víz minősége térben és időben is változó, így annak eldöntése, hogy az adott konyhában milyen vízkezelés alkalmas a vízminőség javítására, szakmai kompetenciát igénylő feladat.
  
A magyarországi szabályozás a szakmailag korrekt tájékoztatást a víztisztítót fogalmazóra, a megfelelő megoldás választásának felelősségét a fogyasztóra bízza.
 
 
Ivóvíz tisztítóra a konyhabútor tervezési fázisában érdemes gondolni, hogy a választás optimális legyen (elhelyezés, funkció, esztétikai és gazdaságossági szempontból).
 
 
Ha a használati víz kezelése elkerülhetetlen (pl. lágyítás, vastalanítás), a két vízkör különválasztása ajánlott (gépész tervező, vízvezeték szerelő kompetencia).
  
Azari Katalin
vegyészmérnök (1990 BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Laboratórium





víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz