VÍZKÉMIA AKKREDITÁLT LABOR
linkek
Tartalomhoz ugrás
Műanyagmentes július!
Vízvizsgálat - Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Közzététel szerző: itt tanácsadás · 1 Július 2021
Műanyagmentes július - A víz érték, becsüljük meg!

A műanyagmentes július egyik legkézenfekvőbb vállalása: ásványvíz helyett csapvizet inni.
A csapvíz fogyasztás népszerűsítése központi eleme a környezet tudatos szemléletmódot szorgalmazó kampányoknak. A kampány üzenete szerintem akkor lehet sikeres, ha azt hiteles érvelés és valódi alternatíva bemutatása is kíséri.
Az „Igyunk csapvizet a csomagolt helyett” szlogen nem biztos, hogy elegendő és hiteles üzenet. Szerintem azért, mert a  legtöbb fogyasztói csapon nem vethető össze a vezetékes víz minősége az ásványvíz minőségével. Sem érzékszervi, sem kémiai szempontból!
A vezetékes víz ivóvíz célú felhasználásának népszerűsítését nem segíti az a leegyszerűsítő kommunikáció, ami kritika nélkül titulálta évekig „kiváló minőségűnek” a magyar vezetékes vizet, figyelmen kívül hagyva a fogyasztói csapokon mérhető másodlagos szennyezőket (köztük pl. az egészségkárosító ólmot).

2021. január 12-én életbe lépett az EU ivóvíz irányelve, ami  a mérési adatokra alapozott korrekt tájékoztatást is szorgalmazza annak érdekében, hogy növekedjék a fogyasztói bizalom a csapvíz minőségével kapcsolatban. A csapvíz minőségének javításán kívül a bizalom visszaépítése is szükséges ahhoz, hogy a csapvíz ivóvíz célú fogyasztása emelkedjen, ezáltal csökkenjen a csomagolt vizek iránti igény.

Miért fontos a korrekt tájékoztatás?
Magyarországon az NNK mérési eredményei alapján, kb. 750.000 fogyasztónál a vezetékes víz az  ólom szennyezés miatt nem ivóvíz minőségű. Az érintett fogyasztók többsége nem tudja ezt, mert az ólomszennyezés nem jár szín-, szag- vagy íz romlással, jelenlétére semmi sem utal.

Az ivóvíz általi ólomterhelés kisgyermekek számára visszafordíthatatlan egészségkárosodással jár. Mivel az ólom legtöbbször a fogyasztó tulajdonában lévő vezetékekből, szerelvényekből oldódik a vízbe,  nem jelenik meg a statisztikákban.

Mit tehetünk? Gondolkodjunk másképp a víz minőségéről!
Statisztikai adatok szerint vízfelhasználásunk kevesebb, mint 5%-a ivóvíz célú.
A fogyasztók ehhez igazítanák a teljes vízmennyiség minőségét. Másként fogalmazva: a WC-t is kristálytiszta, finom ivóvízzel szeretnék öblíteni.
Szerintem nem ez a racionális gondolkodás.

A WC-t nem kellene ásványvízzel öblíteni!
Mosásra, mosogatásra, zuhanyzásra a jelenleg szolgáltatott víz talán túl jó... meginni viszont lehet, hogy nem elég jó!
A jelenlegi költségszinten valószínű a lehető legjobb minőségű víz kerül az elosztó hálózatba.
Szerintem az ivóvíz célú felhasználásra a kívánt minőségű ivóvizet a fogyasztóhelyen célszerű „utó tisztítani”!

Mi fogyasztók is tehetünk azért, hogy a poharunkba kerülő víz minőségével elégedettek legyünk: a szolgáltatói minőséget legalább megőrizzük és szükség esetén a felhasználási célnak megfelelően javítsuk.

Szerintem a szakmai szereplők részéről új kommunikációs stratégia kialakítására van szükség annak érdekében, hogy a 2021 évi víz világnapi szlogen: A víz érték, becsüljük meg!  a vízfogyasztó számára is értelmezhető legyen.

Érdemes tudatosítani a fogyasztó felelősségét nem csupán a vízfelhasználás mennyiségi, de a minőséggel kapcsolatos oldaláról is.

Javaslat (a teljesség igénye nélkül):
Érdemes lenne a vezetékes víz és az ivóvíz fogalmakat következetesen használni. Megkülönböztetni ezek funkcióit és a felhasználási célnak megfelelő reális minőségi elvárásokat.

• Egységes, szakmai irányítású kommunikációs stratégia kialakítására van szükség pl. az ólomszennyezéssel összefüggő tájékoztatásra. Azért, hogy az üzenet ne sérüljön: ne bagatellizálódjon a probléma, de túlzásba se essünk.

• „A magzatok és csecsemők érzékenyebbek a káros egészséghatásokra”, ezért a gyerek intézményekben dolgozók, a gyerekek táplálkozását befolyásolni tudó véleményvezérek tájékoztatása és edukációja rendkívül fontos.

• A gyerekintézmények monitorozását prioritási sorrendet megjelölve mihamarabb el kell végezni: az eredményről, és amennyiben szükséges, a megtett intézkedésekről a szülőket haladéktalanul tájékoztatni kell.

• Legalább a kisgyerekes családok számára újra biztosítani kellene az ingyenes ólomvizsgálat lehetőségét, meghatározott mintavételi módszertan szerint!

• Az NNK mérések által már kockázatosnak talált területeken a kisgyerekes családok számára ivóvizet kellene biztosítani: csomagolt víz vagy NNK tanúsított víztisztító formájában.       

Az NNK ólomprojektjének részeként számos olyan „eredménytermék” elkészült, ami rendelkezésre áll.
Rendelkezésre állnak a cselekvés megtervezésétől a kommunikációig, a gyakorlati megvalósításig külföldi jó példák melyeket „csak” lefordítani és adaptálni kell a magyar helyzetre. Olyanok is vannak, aminek a hibáiból lehet tanulni.
A tudományos szakértői munkát igénylő feladatot az NNK elvégezte, viszont a lakosság széleskörű tájékoztatása elmaradt.

• A kommunikációt és a gyakorlati megvalósítást - megfelelő szakmai irányítással - ehhez értő szakemberekre, civil szervezetekre kellene bízni annak érdekében, hogy a megfelelő üzenetek eljussanak az érintett célcsoportokhoz.

Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium



víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz