linkek
Tartalomhoz ugrás
ÓLOM A CSAPVÍZBEN?!
Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Közzététel szerző: itt tanácsadás · 1 Április 2021
Tags: ólomegészségivóvíz
Budapest, 2021.05.05.
  
Szerintem az érintettekhez nem jutott el az az információ, hogy az ólomszennyezett víz fogyasztása kisgyerek korban visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoz.

A sérülékeny csoportok felé megfelelő szakmai irányítással haladéktalanul kommunikálni kellene a problémát, és ahol szükséges, biztosítani az egészséges ivóvizet.

A 2021. január 12-én életbe lépett EU jogszabály (1) kiemelten foglalkozik az ólom szennyezéssel, melynek határértékét 10ppb–ről 5ppb-re csökkenti, 15 éves türelmi időt hagyva a kötelező teljesítésre (2). Az ivóvíznek a fogyasztói csapokon (a felhasználás helyén) kell megfelelnie az irányadó határértéknek, ami azért lényeges, mert az ólomszennyezés fő forrása az épületeken belül elhelyezkedő régi vezetékek, szerelvények (ez az eddigi statisztikákban nem jelent meg).
A hosszú határidő indoka az, hogy a végleges megoldás, az ólomszennyező források kiiktatása (vezetékek cseréje) nem megy egyik napról a másikra.

Az ólom kisgyermekek számára súlyosan egészségkárosító, a vízben mérhető legkisebb koncentrációnál is bizonyított (3) - ezért legalább a várandósok és kisgyerekek számára más forrásból kellene biztosítani az ivóvizet, ha a csapvizük ólomszennyezése kimutatható.
A jelenleginél szigorúbb ólom határérték biztosítására a végső határidő még messzinek tűnik, de ez nem lehet magyarázat arra, hogy a mai napig nem történt meg az NNK célirányos felmérésének szakmai ismertetése, az érintett lakosság széleskörű tájékoztatása, és ahol szükséges, a probléma azonnali megoldása.

A szakemberek, véleményformálók, szülők többsége még nem tudja, nem érti a probléma lényegét és súlyát, nincsen ismeret arról sem, hány várandós, szoptatós anyuka vagy kisgyerek iszik információ hiány miatt olyan csapvizet, ami  visszafordíthatatlanul egészség károsító ólomszennyezést tartalmaz.
 
Méréseink szerint Budapesten számos olyan épület van, melyekben a jelenlegi 10ppb határértéket is többszörösen meghaladó ólomszennyezés mérhető a vízben, miközben a vizet napi szinten fogyasztók nem tudnak a problémáról sem. Gyermek- és oktatási intézmények is érintettek: bölcsődék, óvodák, iskolák, egyetemi épületek és több társasházi lakás.

Az első feladat a tájékozódás (részben megtörtént, lásd NNK felmérés) és a szakszerű, de közérthető tájékoztatás.
A következő lépés az egészséges ivóvíz biztosításának megszervezése: csomagolt víz vagy NNK tanúsított víztisztító formájában (amerikai példákhoz hasonlóan civil szervezetek, önkormányzatok bevonásával – költségviselő állam).

Az egészséges ivóvíz biztosítása gyermekeink számára mindennél fontosabb.
Bízom abban, hogy ezt a bejegyzést olvasók jobban átérzik a problémát, és a cselekvési felelősséget, mint azok a szakemberek, döntéshozók, akik csak a határidőt látják az EU jogszabályban.

Szerintem a tájékoztatást és a probléma megoldást sohasem késő elkezdeni, de minden nap késlekedés számon kérhető hiba!
 
Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
labor@vizkemia.hu / vizkemiakft@gmail.com
1-2124157  / 36-302314755

Hivatkozások:
(1)
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_20_2417
Az EU 2020/2184 irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (202. dec. 16) https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2020/2184/oj
(2)
Az ólom tekintetében a WHO a jelenlegi parametrikus érték megtartását ajánlotta, de megállapította, hogy a koncentrációt az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten kell tartani. Ezért lehetővé kell tenni a jelenlegi 10 μg/l érték fenntartását az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított 15 évig. Az ólomra vonatkozó parametrikus értéket legkésőbb ezen átmeneti időszak végéig 5μg/l-re kell csökkenteni. Ezenkívül, mivel a házakban és épületekben meglévő ólomcsövek továbbra is problémát jelentenek, és mivel a tagállamok nem mindig rendelkeznek az e csövek cseréjének elrendeléséhez szükséges hatáskörrel, a házi vízelosztó rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségek tekintetében az 5 μg/l továbbra is csak törekvésként megfogalmazott cél marad.” [2020. 12.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L435/1 (6)]
(3)
"Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti, az emberi szervezet számára nem esszenciális. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és hematológiai rendszerek.
Mára bebizonyosodott, hogy azok az expozíciós szintek, amelyek nem okoznak nyilvánvaló tüneteket és korábban biztonságosnak tekintették, a károsodások széles spektrumát okozzák a gyermekeknél, úgymint a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását.
Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberi, elsősorban a kisgyermekek egészségére, perzisztens, idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.
Az irodalmi adatok alapján az ivóvíz általi ólombevitel tekintetében a várandós nők és kisgyermekek tekinthetők érzékeny csoportnak."
Forrás: Módszertan az ólomkockázat kommunikációjához - NNK [38/42.o.]
(4)
"A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett." [NNK, 1]
(5)
Címlap:
frissített ólomkockázati térkép (valós mérési eredményeken alapuló) forrás: NNK honlap





víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz