linkek
Tartalomhoz ugrás
GYIK-mintavétel és vizsgálat
Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Közzététel szerző: itt tanácsadás · 28 Január 2020
Tags: ólomvízvizsgálatépítkezésvíztisztító
Hogyan vegyük a mintát, és milyen paraméterekre vizsgáltassuk meg?

...és itt kezdődik a mérnöki feladat: a mintavételt úgy megtervezni, hogy a kapott minta alapján meghozott döntés hibája egészségkockázat szempontjából minimális legyen.
Ólom vizsgálat esetén néhány laboratóriumi mérési adat semmi másra nem jó, mint (tévesen) megnyugtatni magunkat, hogy legalább ezzel sincsen teendőnk.
Kérdés az: biztosan ez a cél?
Vagy inkább az, hogy tisztában legyünk a kockázat mértékével, és ennek megfelelően hozzunk döntést arról, milyen forrásból elégítjük ki családunk ivóvíz igényét.
Mérlegelve a döntésünkből származó előnyöket és hátrányokat...

Bp.,  II. kerületi sorházi lakás felújítása kapcsán kérdés, a lakáson belül új vízvezetékek készülnek, indokolt az ólom vizsgálat ebben az esetben?

A mintavételt úgy kell megtervezni, hogy az reprezentatív legyen a felhasználás szempontjából és a lehető legnagyobb ólom szennyezést modellezze.
Itt a kérdés az, van-e a bekötő vezeték szakaszon ólomcső vagy szerelvény.
A "pangó vízmintát" úgy kellene venni, hogy a víz a feltételezett ólom szennyező forráson tartózkodjon legalább 30 percet (ideális esetben 6-12 órát).
Amennyiben a lakásban a csöveket, szerelvényeket lecserélték, ezek feltételezhetően nem tartalmaznak ólomszennyező forrást, tehát a reggeli pangó vízmintának nem sok érteleme van kockázat elemzés szempontjából.

Milyen szennyezőanyagra érdemes az ólmon kívül vizsgálni?

Ha ivóvíz tisztítás szóba jön, akkor a víztisztító üzemeltetési feltételeinek megfelelő paramétereket kell megvizsgálni.
Ez a forgalmazónál lévő 5-6 oldalas, NNK szakvéleményt is tartalmazó kormányhivatal pecsétjével ellátott használati útmutatóban van.
Tapasztaljuk, hogy erről a víztisztítót forglamazó sokszor elfelejti(?) tájékoztatni a vásárlót.
Pl. RO esetében fontos információ, hogy hulladékvíz is képződik, nem kevés, a tisztított mennyiséghez képest. Az is fontos, hogy az RO membránt ugyan nem kell gyakran cserélni, de az előtte lévő mechanikai szűrőket a vízminőségtől függően igen.
Azok az aktívszenes szűrők, amik magyar csapvizekre nem tanúsítottak ólom eltávolítás szempontjából, hiába rendelkeznek NSF/ANSI Pb minősítéssel, nem biztos, hogy megbízhatóan alkalmasak a csapvíz ólomszennyezésének tisztítására.

Összefoglalva a tisztázandó kérdések:
1) Milyen IVÓVÍZ kezelésben gondolkodnak;
2) Lesz-e házközponti vízkezelés, ha igen, a 2 vízágat (használati, ivóvíz) külön kell vezetni;
3) Ha nincs preferált ivóvíz tisztító, a Doulton szűrőbetétek közül az Ultracarb ajánlható (van jó néhány működő már a Rózsadombon)*.
4) Ha van választott víztisztító, akkor annak megfelelően kell vizsgálni a vizet: ólomra mindenképp (ki kell zárni az ólomszennyezést), és egyebekre, a víztisztító leírásában szereplő alaklamazási feltételek szerint.

* A Rózsadombon a víz lebegőanyag tartalma a szokásosnál magasabb (a vezetékek állapota miatt). Az Ultracarb szűrőbetét mechanikai szűrője kerámia hüvely, melynek felülete lemosható. Ez a 4in1 integrált szűrőbetét unikális, nagyon lényeges tulajdonsága. Van olyan háztartás a Rózsadombon, ahol 2 hét elteltével kellett frissíteni a felületet (ez egy nem lemosható felületű szűrőbetét esetében a betét cseréjét jelentené).

Azari Katalin vegyészmérnök (1990 BME)

Folyt. köv.

Ólomvizsgálat és kockázat értékelés: Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium






víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz