Budapest, 2019.04.26.

📣Ivóvíz minőségről író Újságírók és Véleményvezérek figyelmébe!

😦Hogyan (NE!) emeljünk ki mondatokat egy tanulmányból úgy, hogy aztán annak mondanivalója más legyen (talán érdekeink szerint való?), mint az eredeti üzenet?

📣Milyen az ivóvíz Magyarországon? [1] címmel, Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénéért felelős főtanácsosa beszámolót írt.

1db ténybeli tévedéstől [2] -ami adminisztrációs hibából adódhat- eltekintve a tanulmány korrekt, hiánypótló.

‼️ A szöveg magyarul íródott, mégis néhány újságíró képességeit meghaladta annak értelmezése.

Sorra jelentek meg a tanulmányt értelmező és kiemelő cikkek azzal a felütéssel, hogy a magyar csapvíz kiváló minőségű.

Sikerült úgy kiemelni a szövegből részeket, hogy a FOGYASZTÓ megint nem az őt érintő szempontból kapott felvilágosítást (pedig a szakember ezt megtette).

Egy kis szövegértelmezés, a teljesség igénye nélkül.

▶️ A tanulmány írója nem véletlenül különbözteti meg a fogyasztóhelyi és a vizsgálóhelyi vízminőséget. Nem véletlenül írja, hogy

"Nem tervezhető olyan rutin vizsgálati stratégia, amely reprezentatív módon leképezhetné Magyarország valamennyi lakásának valamennyi vízcsapján kifolyó víz minőségét. Az épületeken belül történő, tulajdonosi felelősségi körbe tartozó vízminőség-változások nyomon követésére ezért más megközelítést alkalmaznak."

A tanulmány a vízfogyasztókat érintő egyik legfőbb mondanivalója, ábrával is illusztrált:

"2. ábra: Határérték (10 µg/l) alatti és feletti ólomtartalmú lakossági (épületen belülről származó) ivóminták aránya az összes mérés százalékában az 1975 után, 1945–75 között, illetve 1945 előtt épült épületekben; (a) csapnyitáskor, (b) kifolyatást követően (N=1158). Célzott vizsgálatok eredménye, olyan területeken, ahol felmerült az ólomszennyezettség gyanúja."

Grafikon értelmezése:
▶️ Pl. az 1945 előtti épületekben vizsgált vízminták >20%-ában a csapnyitáskor és a folyatást  követően is határértéket meghaladó ólomkoncentrációt mértek.

▶️ Ezekben az esetekben a teljes csőhálózat cseréjéig más forrásból kell az ivóvízről gondoskodni.

Szerintem itt van a véleményformálók felelőssége, hogy korrektül értelmezzenek egy ilyen ábrát, és ezután tájékoztassanak.

▶️ Először: tudniuk kellene a fogyasztóknak, hogy attól, hogy a statisztikákban (amely elsősorban az állam és a szolgáltató felelősségi körébe tartozó szennyezők vizsgálatára irányul) a megfelelőség közel 100%-os, nem következik az, hogy a fogyasztóhelyen is tökéletes az ivóvíz.

A víz ugyanis szennyeződhet -akár egészségre káros mértékben is- a fogyasztó tulajdonában lévő csővezetékek, szerelvények állapota miatt (vagyis ez már a fogyasztó felelősségi körébe tartozik).

▶️ Másodszor: érdemes lenne megoldási alternatívát is felmutatni, mert akik már tudnak saját csapvizük magas ólomtartalmáról, magukra maradnak ezzel az információval, és lehet, nem a jó megoldás irányába indulnak el.

Pl. cipelik a flakonos vizeket vagy (rossz esetben) olyan víztisztítót vesznek, ami többet árt, mint használ.

A fogyasztók azt nem tudják, hogy a víztisztító forgalmazási engedélyének megléte semmire sem garancia.

Sajnos jelenleg az a helyzet, hogy bármely forgalmazó azt állít víztisztító termékéről, amit lelkiismerete enged.

Ha egy víztisztítót forgalmazó pl. hajlandó egy 7,5 perces szakértői megszólalásnak álcázott reklámért 220.000Ft+Áfa-t kifizetni valamelyik rádióban, bármit mondhat termékéről, azt jelenleg senki nem tudja ellenőrizni.

Azért, mert nincsen működőképes, naprakészen kereshető adatbázis (pedig az engedélyeztetésnek is van előre kifizetendő igazgatási díja, ami a szakértői díjon felül fizetendő).

Sajnos, a legjobb példa erre a hiányra az, hogy Vargha Márta információja sem naprakész, hiszen szerinte "célzottan ólomeltávolításra engedélyezett termék viszont jelenleg nincs", pedig ő is aláírta azt a szakvéleményt, ami alapján célzottan az ólom eltávolítására kiadta a forgalmazási engedélyt az illetékes kormányhivatal 2018 decemberében [3].

Hiába van (?) a fogyasztó számára megoldást jelentő megbízható, biztonságos víztisztító kisberendezés (melyet kimondottan a magyar csapvizekhez igazítva kerestünk és engedélyeztettünk), ha arról még a szakvélemény aláírója sem tud...

Én eddig azt gondoltam, ha egy tanulmány összefoglalóját olvasom egy magára valamit is adó sajtótermékben, annak hihetek...

Hova vezet ez, ha egy ilyen, mindenkit érintő, és nehezen félreérthető adatközlést is ennyire félre lehet magyarázni?

Azari Katalin

vegyészmérnök

Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Vizsgálólaboratórium

#ólom #csapvíz #víz #vízminőség #ivóvíz #NNK #ólomproject #víztisztító #célzottan #"ólom #eltávolítására #alkalmas