VÍZKÉMIA AKKREDITÁLT LABOR
linkek
Tartalomhoz ugrás
Igyunk csapvizet! Megfelelő előkészítést követően!
Vízvizsgálat - Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Közzététel szerző: itt tanácsadás · 7 Április 2021
Update: 2023. január 13-án életbe lépett az új, EU jogharmonizált 5/2023 (I.12.) rendelet.
"...a megfelelő ivóvízminőséget az ivóvízhasználat tényleges helyén kell biztosítani."
A rendelet 1.melléklet 5.pontja "A házi vízelosztó rendszer kockázatértékelésének szempontjából releváns vízminőségi jellemző"-ként az ólomszennyezést jelöli meg, 5ppb célértékkel.

A háztartásunkban, munkahelyen használt vezetékes víz felhasználási cél szerint minimum 2 kategóriába sorolható.
 
Az egyik felhasználás az, amit élelmiszerként elfogyasztunk - nevezzük ezt IVÓVÍZnek, a másikat HASZNÁLATI VÍZnek.
Ivóvízként vízfelhasználásunk kb. 3%-át fogyasztjuk el (2017 évi statisztikai adatok alapján).
A többivel mosunk, mosogatunk, WC-t öblítünk stb.
  
Élelmiszer célú fogyasztásra szánt, továbbiakban IVÓVÍZ esetében minimum követelmény az, hogy a víz bakteriológiailag megfelelő és egészségre káros szennyezőktől mentes legyen. A vízszolgáltató a feladóhelyen mérési eredményekkel is igazoltan, ilyen vizet indít útnak. Ez a rendelet szerinti előírásnak, EU és WHO irányelveknek is megfelelő vízminőség mire megérkezik háztartásunkba, szükségszerűen változik.
A csővezetékek állapota, a víz vezetékben való tartózkodási ideje, hőmérséklete, pH-ja és egyéb paraméterektől függően a csapvíz tartalmaz fertőtlenítőszert, annak melléktermékeit, íz- és szagrontó anyagokat, valamint egyéb szennyezőket (un. másodlagos szennyezők).
 
A másodlagos szennyezők közül pl. a vas, mangán a háztartási célú felhasználást nehezítheti, míg az ólom, a trihalo-metánok, azbesztszemcsék, mikroműanyagok stb. az ivóvíz célú felhasználás esetén akár egészségre káros mértékben is jelen lehetnek.
  
A fogyasztási helyen tapasztalható másodlagos szennyezők eltávolításának szükségessége a felhasználási céltól függ.
 
Nem csupán technológiai, de gazdaságossági és fenntarthatósági szempontból vizsgálva is, az az optimális megoldás, ha a víz „szállítása” miatt bekövetkező minőségromlást a felhasználóhelyen küszöböljük ki: a felhasználási cél szerint elvárt minőségre a fogyasztás helyén és csak a szükséges mennyiségben javítjuk a csapvíz minőségét.
 
Fogyasztási célra az a biztonságos megoldás, ha az ivóvizet a felhasználás helyéhez a lehető legközelebb, praktikusan a konyhai ivóvíz csap közelében "készítjük elő" (Point-of-Use víztisztítók).
  
Fontos tudni azt, hogy ezek a víztisztítók bakteriológiailag kifogástalan (klóros fertőtlenítésnél szabad aktív klórt tartalmazó) és elsődleges kémiai szennyezőktől mentes vízre alkalmazhatók (a vízmű által szolgáltatott csapvíz néhány kivételtől eltekintve Magyarországon ilyen).

Az ivóvíz tisztító kisberendezéseket az 5/2023 rendelet előírásainak megfelelő minőségű víz utókezelésére tesztelik,  ilyen minőségi követelményeknek megfelelő vízre vonatkozik az NNK szakvéleménye alapján kiadott forgalmazási engedély is. A forgalmazási engedély megléte önmagában  nem garancia a rendelet előírásainak megfelelő vízminőség biztosítására (különösen igaz ez az ólom szennyezés eltávolítására).
A forgalmazási engedély része az NNK szakvéleménye, ez tartalmazza azt, milyen vízminőségi probléma megoldására alkalmazható a víztisztító. Az NNK szakvéleménye útmutatást is tartalmaz a kisberendezés funkciójára és biztonságos használhatóságára vonatkozóan, erről a forgalmazónak tájékoztatási kötelezettsége van a vásárló felé.
 
Közösségi alkalmazás esetén ennek az útmutatónak (a kezelt víz minőségéről, az üzemeltetési feltételekrő) a használat helyén rendelkezésre kell állnia a biztonságos használat és a vízfogyasztók tájékoztatása érdekében.  

Háztartási alkalmazás esetén ivóvíz tisztítóra a konyhabútor tervezési fázisában érdemes gondolni, hogy a választás optimális legyen (elhelyezés, funkció, esztétikai és gazdaságossági szempontból).
Közösségi célú használat esetén a vízvételi helyek kialakításakor érdemes a víztisztítók, vízadagolók használatát betervezni.
 
Ha a "használati víz" kezelése elkerülhetetlen (pl. lágyítás, vastalanítás), a két vízkör különválasztása ajánlott (gépész tervező, vízvezeték szerelő kompetencia).
  
Azari Katalin
vegyészmérnök (1990 BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Laboratórium





víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz