Budapest, 2021.05.05.
Mérési eredményeink alapján Budapesten számos olyan épület van, ahol a vízben mérhető ólomszennyezés a jelenlegi 10ppb határértéket többszörösen meghaladja. Gyermek- és oktatási intézmények is érintettek: bölcsődék, óvodák, iskolák, egyetemi épületek és több társasházi lakás.
Sajnos a szakemberek, véleményformálók és a szülők többsége nem tud a problémáról, vagy nem megfelelő az információja. Akár több ezer olyan kisgyerek is lehet, aki információ hiány miatt iszik rendszeresen olyan csapvizet, ami az idegrendszerét súlyosan, visszafordíthatatlanul károsíthatja [1][2][3].
Az NNK Ólom Munkacsoport 2020 októberében közzé tette a hazai helyzetre vonatkozó mérési eredményeit[4], segédanyagait, ennek ellenére a legtöbb csapvízfogyasztást népszerűsítő kommunikációs panel még mindig az általános statisztikákból hiányzó, a vízfogyasztó számára fontos vízminőségi adatok ismerete nélkül bátorít a csapvíz fogyasztására.
Sajnálatos, hogy a munkacsoport „eredménytermékeinek” széles körű szakmai és lakossági tájékoztatása elmaradt, így gyermekeink továbbra is ólomszennyezett vizet isznak, pedig a mérési adatokra alapozott felmérés eredménye, a szükséges egyéb információ és az azonnali megoldási lehetőség is rendelkezésre áll (500M Ft értékű EU támogatott program eredményeként).
Szerintem legalább a sérülékeny csoportok számára fontos lenne a gyakorlatban könnyen értelmezhető tájékoztatás, és az érintettek számára az egészséges ivóvízhez való hozzáférés mielőbbi megszervezése: csomagolt víz és/vagy NNK tanúsított víztisztító biztosítása.
Bízom abban, hogy van ma Magyarországon olyan szervezet, melynek képviselői nem csupán a csapvíz propagálását tartják fontosnak, hanem gyermekeink egészségének megőrzése érdekében segítik a tájékozódást, tájékoztatást és az érintettek számára a megnyugtató megoldás megtalálását, szervezését. Szerencsére számos nagyon jó külföldi példa rendelkezésre áll [5,6], melyek segíthetik ezt a munkát.
Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
NAH által NAH-1217/2018 számon akkreditált vizsgálólaboratórium
1026. Budapest, Szilágyi E. fasor 43/B.
labor@vizkemia.hu / vizkemiakft@gmail.com
1-2124157 / 36-302314755[1]
"Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti, az emberi szervezet számára nem esszenciális. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és hematológiai rendszerek. Mára bebizonyosodott, hogy azok az expozíciós szintek, amelyek nem okoznak nyilvánvaló tüneteket és korábban biztonságosnak tekintették, a károsodások széles spektrumát okozzák a gyermekeknél, úgymint a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását.
Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberi, elsősorban a kisgyermekek egészségére, perzisztens, idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.
Az irodalmi adatok alapján az ivóvíz általi ólombevitel tekintetében a várandós nők és kisgyermekek tekinthetők érzékeny csoportnak. " Forrás: Módszertan az ólomkockázat kommunikációjához - NNK [38/42.o.]
Ólom Munkacsoport tájékoztatója: https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben.html [2]
A 2021. január 12-én életbe lépett EU jogszabály az „emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről” kiemelten foglalkozik az ólom szennyezéssel. Az eddigi 10ppb–ről 5ppb-re csökkenti a határértéket. A határérték módosítás üzenete az, amit a WHO és az EPA előírásai is hangsúlyoznak: várandósok és kisgyerekek számára nincsen elfogadható határérték ólomra; bizonyított, hogy az a legkisebb mérhető mennyiség esetén is visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat[3]. A direktíva újdonsága az is, hogy a határértéknek a fogyasztói csapokon (a felhasználás helyén) kell teljesülnie. Ez azért lényeges, mert az ólom szennyező-forrás legtöbb esetben az épületen belül lévő csővezeték, szerelvény - így az ivóvíz minőségére vonatkozó statisztikai adatokban ez a szennyezés eddig nem jelent meg, nem volt róla elegendő információnk. A legtöbb csapvíz fogyasztást népszerűsítő kommunikációs panel viszont ezekre a hiányos vízminőségi adatokra hivatkozik, és bátorít a csapvíz kritika nélküli fogyasztására (többek között olyan gyermek intézményben is, ahol jelentős ólomszennyezés mérhető a vízben).
A 2021. január 12-én életbe lépett EU jogszabály az „emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről” kiemelten foglalkozik az ólom szennyezéssel. Az eddigi 10ppb–ről 5ppb-re csökkenti a határértéket. A határérték módosítás üzenete az, amit a WHO és az EPA előírásai is hangsúlyoznak: várandósok és kisgyerekek számára nincsen elfogadható határérték ólomra; bizonyított, hogy az a legkisebb mérhető mennyiség esetén is visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat[3]. A direktíva újdonsága az is, hogy a határértéknek a fogyasztói csapokon (a felhasználás helyén) kell teljesülnie. Ez azért lényeges, mert az ólom szennyező-forrás legtöbb esetben az épületen belül lévő csővezeték, szerelvény - így az ivóvíz minőségére vonatkozó statisztikai adatokban ez a szennyezés eddig nem jelent meg, nem volt róla elegendő információnk. A legtöbb csapvíz fogyasztást népszerűsítő kommunikációs panel viszont ezekre a hiányos vízminőségi adatokra hivatkozik, és bátorít a csapvíz kritika nélküli fogyasztására (többek között olyan gyermek intézményben is, ahol jelentős ólomszennyezés mérhető a vízben).
Az EU 2020/2184 irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (2020.dec.16.)
https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2020/2184/oj
https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2020/2184/oj
„Az ólom tekintetében a WHO a jelenlegi parametrikus érték megtartását ajánlotta, de megállapította, hogy a koncentrációt az észszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten kell tartani. Ezért lehetővé kell tenni a jelenlegi 10 μg/l érték fenntartását az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított 15 évig. Az ólomra vonatkozó parametrikus értéket legkésőbb ezen átmeneti időszak végéig 5μg/l-re kell csökkenteni. Ezenkívül, mivel a házakban és épületekben meglévő ólomcsövek továbbra is problémát jelentenek, és mivel a tagállamok nem mindig rendelkeznek az e csövek cseréjének elrendeléséhez szükséges hatáskörrel, a házi vízelosztó rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségek tekintetében az 5 μg/l továbbra is csak törekvésként megfogalmazott cél marad.” [2020. 12.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L435/1 (6)]
[4]
"A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett." [NNK, 1]
"A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett." [NNK, 1]
Lásd címlap: frissített ólomkockázati térkép (valós mérési eredményeken alapuló) forrás: NNK honlap
[5]
HBBF amerikai civilszervezet tájékoztató oldala kisgyermekes szülők részére
https://hbbf.org/lead-drinking-water
[6]
"EPA has set the maximum contaminant level goal for lead in drinking water at zero because lead is a toxic metal that can be harmful to human health even at low exposure levels."
https://www.epa.gov/ground-water-and-drinking-water/basic-information-about-lead-drinking-water?
HBBF amerikai civilszervezet tájékoztató oldala kisgyermekes szülők részére
https://hbbf.org/lead-drinking-water
[6]
"EPA has set the maximum contaminant level goal for lead in drinking water at zero because lead is a toxic metal that can be harmful to human health even at low exposure levels."
https://www.epa.gov/ground-water-and-drinking-water/basic-information-about-lead-drinking-water?
Kapcsolódó bejegyzések:
Mennyit ér egy kisgyerek egészsége havonta?
Megoldási javaslat
Mennyit ér egy kisgyerek egészsége havonta?
Megoldási javaslat
