VÍZKÉMIA AKKREDITÁLT LABOR
linkek
Tartalomhoz ugrás
Ólomszennyezés a csapvízben?

Gondolatmorzsák az ivóvíz általi ólomexpozíció kapcsán

Az amerikai szakhatóság (EPA) rendelkezik vérólom szintre és az egészséghatásokra vonatkozóan nagyszámú mintán elvégzett statisztikai adatokkal. Ezek alapján bizonyítást nyert, hogy gyerekek és várandós nők esetében nincsen biztonságos vérólom szint.

Az EPA ajánlásai alapján az ivóvízben az ólomszennyezésre vonatkozó elérendő célérték: nulla.
 
A vízvizsgálatok során határértékként alkalmazott 10ppb/15ppb érték nem egészségügyi hatáselemzésen alapuló mikro-kockázati érték, hanem cselekvési határérték. Ennek túllépése pl. az EPA protokoll alapján nem von maga után szankciót, a „cselekvés” elmaradása viszont igen.

Magyarországon nincsenek statisztikai adataink gyerekek vérólom szintjére és az egészséghatásokra vonatkozóan sem. Az ivóvíz ólom elemzését követő  értékeléskor a kapott eredményt a 10ppb EU határértékkel hasonlítják össze. Jelenleg, ha egy gyerekintézményben 10ppb alatti a víz ólom szennyezése, a magyar előírások alapján nincsen teendő.

Az EU intézkedései (pl. a cselekvési határérték folyamatos csökkentése) is elővetítik az amerikaihoz hasonló célkitűzés létjogosultságát: így  feltételezhető, hogy az ivóvíz általi ólomexpozíció kiküszöbölése valamikor hasonlóan megvalósítandó cél lesz Magyarországon is.

A lakosság tájékoztatása, ezen belül a mérési adatok értelmezése, a megoldási lehetőségek kommunikálása (is) az NNK-nál futó projekt része.
EU finanszírozott programról van szó, így érthető, hogy a kommunikáció fő csapásiránya a jelenlegi EU cselekvési határnak való megfelelés. A záró dokumentum augusztusra várható.

Szerintem ugyanakkor már most érdemes lenne a szigorúbb amerikai ajánlást követni, és legalább hosszú távú célkitűzésként kommunikálni.
 
A megoldás akkor is ugyanaz, ha a zéró vagy ha a 10ppb alatti célt tűzzük ki. Csupán az emberek reakciója más.

Az üzenet figyelem felkeltő volta és ebből következő hatása biztosan eredményesebb lenne, ha a zéró elérendő szintet kommunikálnánk.

Tapasztalom, hogy amennyiben nem ez fő üzenet, az emberek döntő többsége azt a hibát követi el, hogy tévesen jónak gondol egy egyébként (ólomszennyezés szempontjából) egészségkockázatos vízvételi helyet.
 
Annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a súlyos egészségkárosítás biztonságos megelőzési lehetőségei, azzal az érintettek nem élnek vagy rossz megoldás irányába indulnak el. Szerintem azért, mert nem eléggé hangsúlyos az az üzenet, hogy a csapvízben lévő ólomszennyezés maradéktalan eltávolítása a fogyasztóhelyen megvalósítható, és az esetek többségében szennyezőforrás megszüntetése is a vízfogyasztó felelőssége.

Azari Katalin
vegyészmérnök (1990 BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Laboratórium
Kedves Véleményvezérek, akik a vezetékes víz fogyasztására buzdítanak!

Szerintem érdemes lenne átgondolni a csapvíz minőségével kapcsolatos kommunikációs paneleket.
A hozzáértő szakértők tanulmányait - elsősorban  FOGYASZTÓI  szempontból kellene értelmezni, majd ezt követően kiemelni és közreadni a tanulságokat.
Nem lelkiismeret furdallást okozni azoknak a fogyasztóknak, akik valamilyen okból nem tudják a csapvizet fogyasztani, hanem reális alternatívát mutatni a csomagolt vizek mellett.
Ehhez először a vezetékes víz valós minőségi paramétereivel, a jelenlévő szennyezőkkel kellene tisztában lenni...

További tartalmak ezzel kapcsolatban:




VÍZKUTATÓ VÍZKÉMIA KFT.
AKKREDITÁLT VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM
1026 Budapest, Szilágyi E. fasor 43/b. kapucsengő-3
(1) 2124157, (1) 2148937
 postavizkemia.hu
www.vizkemia.hu


ólom olom víz ivóvíz NNK ólom csapvíz vízminőség vizminoseg viz csapviz ólomszennyezés vízvizsgálat vízkémia analitika  vízművek vízmű flinti katasztrófa ólom eltávolítás

víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz